Elfelejtette jelszavát?

Requires the Flash plugin. If the plugin is already installed, click here.

200908071208_masolat__uj_logo
200912212114_sosbanner180x130
200908071121_csajsoautok
200904152110_auge_original
csajosautok.hu logó

Kereső


-
- Ft

Nincs kép

Skoda Roomster

Skoda Roomster 2009. 01. 31. 02:06
A ROOMSTER a SKODA merész húzása. Az autó elsőre borzasztóan szokatlanul néz ki, de legalább célszerű. Remek családi autó!

Jó, akkor a Skoda legyen a higgadt és célszerű márka. Ilyesmit mondhattak a Volkswagennél akkor, amikor egyes márkáik arculatáról döntöttek. A Fabia és Octavia ennek megfelelően milliméterre kimért, vonalzóval tervezett, céljának teljesen megfelelő használati tárgy lett. Úgy tűnik azonban, hogy az utóbbi időben újabb jellemző került a Skoda neve mellé: az ötletesség. A Roomster megint egy olyan új autótípus, ami korábban nem létezett. Kiskategóriás egyterű, mondhatnánk, annak pedig egyelőre ott a Fiat Idea és Renault Modus, melyek jóval kisebbek nála. Vagy az Opel Meriva, ami tengelytávra éppen egyezik a Skodával, de húsz centivel rövidebb nála, ezért a csomagtartója kisebb. Formája is teljesen elüt tőle, hiszen a Meriva tulajdonképpen egy lekicsinyített egyterű, addig a Roomster nyújtott orra, áruszállítósan magas teteje és összefüggéstelen formájú oldalablakai valami egészen mást sugallnak. Ilyesmi sziluettel bírnak a kompakt áruszállítók is, például a Peugeot Partner, ami majdnem olyan hosszú, mint a Roomster, de szélesebb és magasabb nála, csomagtere másfélszer akkora, de kialakítása nem tudja titkolni teherautós származását. Ezt a Skodát nehéz tehát a többi autó közé helyezni.

Itt ez a fura szerzet, amit mindenki megbámul az utcán és nem csak az oldalára került matricák, de a különös formái miatt is. A márkája könnyen beazonosítható, hiszen eléggé nagy hűtőmaszk és embléma került a kocsi orrára, de a mögötte lévő rész nagyon szokatlan. Az áruszállítósan magas felépítmény még megszokható lenne, de az egymás elől kitérő vonalú oldalablakokat eddig csak a Citroën C2-esen láthattuk, ennél jóval szerényebb változatban. A Roomster nem öncélúan furcsa, a forma küldetése nem a meghökkentés, hanem a célszerűség. A vezetőnél alacsony, míg a hátsó üléssorban a megszokottnál magasabb az oldalüveg, ami odabenn remek hatást ér el, de erről majd később. A Roomster tehát olyasmi, mint egy kombi, de magasabb, hogy tágas legyen, és azért ilyen szokatlan formájú, hogy élmény legyen benne az utazás. Azaz Machiavelli mondását kissé elferdítve, a cél szentesíti a formát.

A Roomster tulajdonképpen nem más, mint a jövendő Fabia alapjaira épült kiskategóriás egyterű. Ennek megfelelően megtaláljuk rajta a korábbi szögletes orrtól merőben eltérő, mosolygós ábrázatot, és az utastér egyes elemei is bizonyára visszaköszönnek majd az új Fabiában. A Roomster belső tere is nagyságrendekkel barátságosabb, mint az eddigi kiskategóriás Skodáké. A műszerfal órái az Octaviából ismerősek, a klíma és hifi paneljei a VW-csoport többi modelljében is feltűntek már. Még ha műanyagból is vannak, de látványosak az ezüstszín betétek, jó fogású a bőrkormány és a fémes váltógomb. Ha csukott szemmel beültetnének az autóba, jó eséllyel azt mondanám, hogy egy Octaviában ülök, mert sem az üléspozíció, sem az ablaküvegek nem árulják el, hogy egyterűről van szó. A Roomster sofőrje kellően magasan ül, de a szélvédő alacsony és meredek, az oldalablakok keskenyek, ezért úgy tűnik, hagyományos személyautót vezetünk. A hely bőséges, az ülés kellően hátratolható, emelhető, és a kormánykerék tengelyirányban is állítható. A karosszéria egyik designeleme, a merészen felhúzott vonalú oldalablak csalóka: belülről látszik, hogy az oldalsó üvegek hagyományos formájúak, a kilincs felett csupán a lemez hajlik rá az ablakra. Felesleges fogás, ami sajnos nagyban növeli a holtteret.

 A csomagtartót a kerékdobok burkolata leszűkíti, de a raktér hosszú és magas, akasztóval és az apróságok elgurulását meggátoló "kerítéssel" megspékelve. A hátsó üléssor a csomagtérből is tologatható, ledöntésük pofonegyszerű. Két üléssel 1,78 köbméteres, közel téglatest alakú tér áll rendelkezésre, ami a nagyobb kombiknak is becsületére válna. A Roomster ötödik ajtaja hatalmas, felnyitásához kell egy kis hely, bár az ajtó valamelyest a tetőbe is belenyílik. Pakolni az utastérbe is bőven lehet, a középkonzol alatti pohártartókon kívül a középső kartámaszba, a térképzsebekbe és a két kesztyűtartóba is elhelyezhetők az úti holmik. A térképzsebből kilógó tárgyakat ötletesen gumiszalaggal rögzíthetjük, a kesztyűtartók viszont még együttesen is kicsik, a nagyobbikat már az autó használati utasítása is teljesen kitölti. A hátsó utasok az első ülésekre varrt zsebeket és az ajtóba mélyített rekeszeket kapták.

A Roomster nagyobb, mint egy kisautó, ezért a kategóriában megszokott motorok többsége nem biztos, hogy megfelelő vehemenciával mozgatja a kocsit. A korábban próbált 1,4 literes, 86 lóerős benzinessel szerelt Skodával éppen az volt a baj, hogy vérszegényen ment, cserébe bőszen nyakalta a benzint. Ezúttal olyan kivitelt kaptunk kipróbálásra, ami ezt a két problémát könnyedén kiküszöböli. A tesztelt Roomsterben a Volkswagen régről ismerős 1,9 literes, négyhengeres, adagolófúvókás turbódízel motorja dolgozott 105 lóerős teljesítménnyel. Az autó volánja mögött bebizonyosodott: olyan remekül illik ez a motor a nagyterű Skodához, hogy mással nem is kellene árusítani. Igaz, csak ezerötszáz felett kezd éledezni, de utána lelkesen megindul, ezernyolcon hozza a maximum nyomatékot, ami vígan húzza előre a közel 1,3 tonnás családi autót. Hamar ráérezni az ideális tartományra, melyet a pontosan, határozottan és kényelmesen kapcsolható váltóval könnyedén kihasználhatunk mind városban, mind országúton. Egyedül autópályán tűnik fel, hogy nincs hatodik fokozat, pedig igen jól jönne. A megengedett sebességnél háromezer felé közeledik a fordulatszám, és felette mind a rugalmasság hiánya, mind a zaj kezd embert próbáló lenni. Városban és országúton viszont nem lehetne jobb motort képzelni hozzá, a kellemes vezethetőséghez a kormány és futómű is remek. Az egyterű jelleg ellenére az autó nem dől félelmetesen, nem hintázik, ehelyett német autóhoz illő visszafogottsággal tűri az úthibákat, és ha nem is élményautó, de kanyarogni sem büntetés vele. A dízellel nem volt nehéz lendületesen autózni, ennek ellenére nem sokkolt nagy fogyasztással. Városban hozta a gyárilag ígért szintet, a 6,5 literes érték kedvező, míg országúton rendre 5 liter alatti átlagokat mértünk. A zömében városban és autópályán megtett táv alatt alig több mint hat liter gázolaj fogyott száz kilométerenként. Tankolás után elégedetten nyugtáztuk a fedélzeti számítógép adatát, miszerint takarékos vezetésünknek hála, még 1160 km is megtehető a kocsival. Egyedül a motor hangjával nem tudtunk kibékülni: a közös nyomócsövesekkel ellentétben adagolófúvókás dízel főleg hidegen borzasztott el teherautós hangjával.

A kipróbált Roomster már majdnem a legeslegjobban felszerelt kivitel volt. A 105 lóerős dízel 4,35 milliós alapárához képest 5,1 millióba kerül a négy légzsákkal, automata klímával, elektromos ablakokkal, zárakkal és tükrökkel, 15 colos könnyűfém kerekekkel és blokkolásgátlóval felszerelt Comfort szint. A tesztautóban ezen felül külön fizettek még 183 ezret a panorámatetőért, 44 ezret a hátsó elektromos ablakokért, 103 ezret az ESP-ért, 22 ezret a fényszórómosóért, 51 ezret az ülésfűtésért (melynek hatékonyságát még a jobb kenyérpirítók is megirigyelhetnék), 31 ezret a tempomatért és 68 ezret a hang mellett grafikusan is jelző tolatóradarért.

Egyetlen egy felesleges extra volt az autóban, amit én Magyarországon sosem rendelnék: 64 ezer forintért a fényszórók és ködlámpák (26 ezerért csak a ködlámpák) kis sebességnél bevilágítanak a kanyarba. Ha nagyjából harminc alatti tempónál balra fordítottam a kormányt, felkapcsolt a bal oldali ködlámpa, és addig égett, míg újra egyenesbe nem állt a kormány. Ugyanez jobbra is. Így ugyan egy kátyúba sem mentem bele, egy padkának sem mentem neki, de az eredmény egy hét alatt számtalan villogás, mutogatás és anyázás, mondván minek égetem a ködlámpát. Esélyem sem volt tudtukra adni, hogy ez a kanyarlámpa, és egyébként nem tudom kikapcsolni. Ebben az országban, ahol a ködlámpát azért égetik, mert menőbb tőle az autó, vagy azért, mert látnak egy kis párát, vagy azért, mert azt sem tudják, hogy felkapcsolták, nos, ebben az országban ez egy felesleges extra. Ha csak a fényszórók fordulnának a kormánykeréknek megfelelően, vagy egy kis izzó kapcsolna fel az első lámpatestekben, mint a Renault Modusnál, akkor talán én is megrendelném.

Reméljük, hogy a Roomster a praktikus és ötletes új Skodák első képviselője. Családi autónak teljes mértékben megállja a helyét, kényelmes és tágas, ezzel a dízellel még rugalmas és takarékos is. Sajnos a sok jónak megkérik az árát, a 105 lóerős gázolajos 4,4 millió forinttól rendelhető, akárcsak az egyedüliként hozzá mérhető Opel Meriva a hasonló teljesítményű dízelmotorral. Megfelelően felszerelten mindkét kocsi ára eléri az ötmilliót, különleges extrákkal jócskán meg is haladja azt. Ha házon belül nézelődünk, a Roomster épp annyiba kerül, mint a hasonlóan motorizált Fabia Combi, és annál mindenképpen jobb vétel. Aki megbarátkozik a formájával, és ki tudja fizetni, praktikus mindenest kap a Roomster személyében.

Tekintsd meg a képgalériát is, és ha megtetszett a típus, írd be az autókeresőbe, hátha rátalálsz álmaid autójára!

 

 

 

 

 

Értékeld az autót!

Vélemény írásához be kell lépnie!

Kiemelt hirdetések

Autószalon